A felejthetetlen öngól: Tony Popovic öngólja 2004-ből
A futballtörténelem tele van emlékezetes pillanatokkal, gólokkal, drámai fordulatokkal és persze öngólokkal. Azonban csak kevés öngól égett be annyira a szurkolók emlékezetébe, mint Tony Popovic, a Crystal Palace védőjének „skorpiórúgása” a Portsmouth ellen 2004. szeptember 11-én. Ez a találat nem csupán egy balszerencsés mozdulat volt, hanem egy olyan kuriózum, amely a mai napig élénken él a Premier League rajongóinak kollektív emlékezetében.
A mérkőzés háttere
A 2004/2005-ös Premier League szezon elején a Portsmouth és a Crystal Palace is a bennmaradásért küzdött. A mérkőzésre a Portsmouth hazai pályáján, a Fratton Parkban került sor. Mindkét csapatnak szüksége volt a pontokra, így feszült hangulatú összecsapásra lehetett számítani.
A mérkőzés alakulása és a sorsdöntő pillanat
A találkozó izgalmasan alakult, a Portsmouth már a 3. percben megszerezte a vezetést Ricardo Fuller révén. A Crystal Palace azonban nem adta fel, és a 43. percben Danny Granville egyenlített. A második félidőben a Portsmouth ismét előnybe került, ezúttal Patrik Berger talált be az 52. percben. A mérkőzés a hajrájához közeledett, amikor a 85. percben bekövetkezett a történelmi öngól.
Steve Stone, a Portsmouth játékosa a jobb oldalról ívelte be a labdát a Crystal Palace tizenhatosán belülre. Tony Popovic, az ausztrál védő, aki a labda útjában állt, megpróbálta tisztázni a helyzetet. Egy akrobatikus, sarokkal végrehajtott mozdulattal azonban a labdát a saját kapujába juttatta, átemelve a tehetetlen kapuson. A gól olyan váratlan és látványos volt, hogy azonnal beírta magát a Premier League történelemkönyvébe.
A mérkőzés végeredménye és utóélete
A mérkőzés végül 3–1-es Portsmouth győzelemmel zárult. Popovic öngólja nemcsak a mérkőzés kimenetelét pecsételte meg, hanem a szezon egyik legemlékezetesebb, ha nem a legemlékezetesebb öngóljává vált. A találat azóta is rendszeresen felbukkan a „legjobb” vagy „legrosszabb” öngólokat bemutató összeállításokban, és a YouTube-on is milliók nézték meg újra és újra.
Popovic maga is elismerte, hogy a gól rendkívül különleges volt, és bár nyilvánvalóan nem szándékos, a mozdulat technikai kivitelezése mégis lenyűgöző volt. Az eset rávilágít a futball kiszámíthatatlanságára és arra, hogy egyetlen pillanat alatt hogyan válhat valaki a hősökből antihőssé, vagy éppen fordítva.